Egyetlen haderő sem képes hatékonyan védekezni a saját elöljárójával szemben

Már írtam egy ilyen című cikket 2024. december közepén, az abban leírtak sokat segítenek ezen cikknek a megértésében.

Magyar idő szerint csütörtök délelőtt robbant a hír, hogy Zelenszkij kirúgta a Mihajlo Fedorov védelmi minisztert. Egy ilyen ember távozása egy ilyen pozícióból szinte kizárólag negatív jelentéstartalmat hordoz.

Fedorov egy 30-as éveik közepén járó civil, alapvetően digitalizációval foglalkozó ember, aki merőben eltérő szemlélettel rendelkezik az ukrán haderő vezérkari főnöke és katonai felső vezető rétegéhez képest. Fedorov az új technológiai megoldások, a rendszer szintű szemléletmód, a transzparencia és az eredmény-orientáltság embere volt. Bár természetesen biztosan voltak hibái, azonban több közvetett forrásból leszűrhető, hogy igyekezett a védelmi iparban mindenhol jelenlévő korrupciót letörni, valamint azt is megjegyezték többen, hogy nem kötötték a katona konvenciók, kizárólag az eredmény számított.

Hogy egyenruhát csak messziről látott olvasóim is megértsék, egy hadseregben, ha egy kérdésben véleménykülönbség van, akkor természetesen a rangidős szava dönt, és általában ez sokat segít a szervezet működtetésében. Azonban stratégiai szinten, ahol komolyabb, hosszabb megfontolást igénylő döntések születnek, ott ez a mentalitás már rendkívül káros. Egy több évet, több száz kilométernyi frontot vagy több tízezer ember életét érintő kérdésben nem lehet úgy eldönteni, hogy „nekem van igazam, mert én két évvel régebb óta viselem ezt a rendfokozatot”. A stratégiai szintű vezetőktől leginkább nem rámenősségre és arroganciára van szükség – amelyek kifejezetten hasznosak tudnak lenni a kisalegység harcászati szinten – hanem arra a belátásra, hogy nem értenek mindenhez, sőt gyakran a felmerült kérdések egyikében sem ők a legkompetensebb személyek. Fedorov olyan ember volt, akinek nem igazán számított a rendfokozat és a beosztás, ha valaki nyilvánvalóan hülye volt a feladatához, vagy nem hozta az eredményeket, akkor leváltotta, vagy legalábbis figyelmen kívül hagyta. Kizárólag a harcmezőn látható eredmény képezte az alapját egy ember munkája megítélésének. Ez szerintem a lehető legjobb attitűd ebben a helyzetben.

Sajnos a jelenlegi ukrán katonai vezető elit viszont olyan emberekből áll, akik tökéletesen alkalmatlanok a stratégiai vezetői funkciókat betölteni. Nem csak Ukrajnára igaz ez, de ott halnak meg emberek miatta, a többi NATO-tagállamban „csak” a haderő értkékes személyi állományát teszik tönkre. A harcmezőn látható súlyos hibáikról szól az írásaim jelentős része ezen a blogon, így azt megismételni nem fogom.

Azonban jelenleg úgy tűnik, hogy a frissen kirúgott ukrán védelmi miniszter valószínűleg rálépett a bütykére azoknak az érdekcsoportoknak, amelyeket zavart a korrupció csökkentése és az összetartó tábornoki klikkek hatalmának letörésének kísérlete. Ez az eset amúgy kísértetiesen hasonlít a 2010-es évek elején Anatolij Szergyukov orosz védelmi miniszter eltávolítására: a posztkomcsi poshadt állott vizet igyekezett leengedni és tisztát a helyére engedni, ezzel sok embernek lépett a bütykére és elérték a nagyfőnöknél, hogy kirúgja. Az orosz haderő eredményei pedig ékes példái, hogy hová vezetnek az ilyen döntések.

Az állam túléléséért harcoló hadseregben az inkompetencia nem hiba, hanem halálos bűn. Ennek a védelmezése, a saját kis érdekcsoportok érdekeinek előtérbe helyezése az eredményes változások helyett pedig ennek a halálos bűnnek a minősített esete. Őszintén remélni tudom, hogy Zelenszkijre ismét hatni fog a széleskörű felháborodás és inkább Szirszkijt és körét rúgják ki. Teszem hozzá nyugodtan ki lehetne rúgni mindenkit 50 év fölött, kivéve azokat, akik bizonyították a rátermettségüket, nem a seggnyalásban, hanem a saját beosztásukban. Ez utóbbi mondatom nem csak az ukrán haderőre vonatkozik…