Keep calm and support Ukraine

A fenyegetés valósággá vált, az amerikai elnök (meg nem erősített értesülések szerint) egyedül, dühből döntve minden Ukrajnának irányuló katonai segélyt felfüggesztett. Ez minden olyan támogatási elemre igaz, amely még nincs Ukrajna területén. Mindez a felfüggesztés addig marad érvényben, amíg az amerikai elnök „meg nem győződik arról, hogy Zelenszkij valóban a békét akarja” és (megint csak meg nem erősített hírek szerint) Zelenszkij bocsánatot nem kér tőle.

Azt most hagyjuk, hogy ez a hozzáállás legtalálóbban úgy festhető le, mint, C-kategóriás, TEMU-ról rendelt Don Corleone. Valamint azt is hagyjuk, hogy milyen hihetetlen károkat okoz az az USA reputációjában, soft-power-ében, tehát összességében az erőkivetítési potenciáljában. Ennek a blognak a fő irányához igazodva a katonai kérdések mentén vizsgáljuk meg, hogy mivel is jár ez a döntés.

Na de mit adott nekünk Róma.. ööö Washington?

Röviden, elég sokat, de nem mindent. Akit a teljes adatsor érdekel, annak ajánlom, hogy böngéssze ezt az oldalt. Összeségében az amerikai támogatás három fő területen jelentős:

1. Pénz

2. Konkrét haditechnikai eszközök (hardware)

3. Felderítési adatok a katonai műveletek mindhárom szintjén (harcászati, hadműveleti, hadászati).

Ahhoz, hogy egyáltalán egy kicsit tisztítsuk azt a képet, hogy mivel jár az amerikai támogatás megvonása, meg kell először vizsgálni, hogy mit és hogyan tud ebből pótolni Ukrajna, ill. a mögötte álló „Hajlandók koalíciója”, akiket az egyszerűség kedvéért most csak Európa ként fogok emlegetni.

Mit és hogyan lehet pótolni?

A legfontosabb tételt, a pénzt tudják a legkönnyebben pótolni. Az ukrán önvédelmi harc anyagi támogatása az össz európai GDP-t figyelembe véve, zsebpénzből megoldható. És nem, nem úgy, hogy csepegtetjük, hanem hogy tényleg odaadjuk azt, ami kell. Tehát a pénzzel nincs nagy gond, „csupán” akarat kérdése.

Hardware terén már kicsit bonyolultabb a helyzet. Az USA számos kiemelkedő minőségű haditechnikai eszközt adott át pl.: Bradley, HIMARS, ATACMS, AGM-88 HARM. Ezek egy részéhez a Biden kormány az utolsó napjaiban még jelentős logisztikai csomagot és többlet mennyiséget csapott hozzá, amelyeknek köszönhetően egyelőre kb. április végéig mindenből van még. Aztán persze a felhasználás intenzitásától függően el fognak fogyni, ha addig nem sikerül megállapodni, vagy „helyettesítő terméket” találni.

A modern, nagy hatótávolságú rakéta sorozatvető és harcászati/hadműveleti ballisztikus rakéták pótlása a legnehezebb, mivel ilyet Európa nem gyárt. Ezek helyett csak rész megoldást jelenthet a Taurus és a Storm Shadow nagyobb mennyiségű beszerzése, persze amennyiben az európai hadiipar képes eleget gyártani.

A páncélozott járművek (Bradley, Abrams) terén összetettebb a kérdés. Az Abrams-eket ki lehet váltani Leopardokkal vagy egyéb más modern páncélossal, főleg, mert elég alacsony mennyiségben érkeztek. A Bradley-k hiánya viszont komoly gondot jelent. Amennyiben elfogy a hozzájuk való tartalék alkatrész, úgy részben meg lehet oldani a helyi karbantartásukat (az ukrán hadiipar képes csodákra), de előbb-utóbb el fognak kopni a harcmezőről. Az ő pótlásuk, csak hasonlóan modern (pl. Marder) vagy modernebb (pl. Lynx, CV-90) nyugati gyalogsági harcjárművel oldható meg. Na és ez a legsúlyosabb kérdés, ugyanis tudomásom szerint ebből a kategóriából Európa nem rendelkezik fölös kapacitással, a gyártási volumen pedig még nagyon mesze van az elvárttól. Amennyiben tényleg megszűnik az amerikai támogatás e téren is, úgy az ukrán haderőnek kb. másfél hónapja van kitalálni, hogy harcol Bradley-k nélkül ill. a támogatóknak megtalálni a helyettesítő terméket.

A hírszerzési támogatás az a terület, ahol a legsúlyosabb problémák keletkezhetnek. A percre pontos harcászati hírszerzési adatok (az ellenség peremvonala mögött 0-20/30km mélységig) jelentős része amerikai technikai hírszerzési forrásokból származik. Természetesen az ukránok is üzemeltetnek harcászati felderítő rendszereket, azonban főleg az orosz dandárok mögöttes területeire és azon túlra a hadosztály mélységéig az amerikaiak nélkül nem látnak be. Ez pedig azért probléma, mert az orosz hadműveletek 12-36 órával előre jelezhetők, (így akár a sokszor emlegetett súlypontáthelyezéses támadási módszer is kivédhető) ha ezekről a terepszakaszokról pontos információk vannak. Ha ez nincs, úgy az ukrán védelem jelentős hátrányba kerül.

Hadműveleti szinten ugyanez igaz. Érdekes módon hadászati szinten az amerikai támogatás hiánya várhatóan kisebb gondot jelent, mivel az orosz hátországban lévő kritikus célok (pl. kőolajfinomítók) elleni támadásokat (a nyílt információk lapján) az ukránok saját hatáskörben intézik.

Még egy nagy kérdés, hogy mi lesz a Starlinkkel. A szenzorokkal telített harcmező miatt a zászlóalj és dandár törzsek már nem úgy néznek ki, mint régen. A nagy, fóliával leterített érképek, jegyzettömbök és rádióforgalmazás ugyan még jelen van, de a harcálláspontokon a fizikai tér és az információ áramlás több, mint felét a digitális eszközök vették át. Ezen digitális platformok között a nagy sebességű és védett adatkapcsolatot jellemzően a Starlinkkel biztosítják. Jóllehet, egyes értesülések szerint létezik, és egyre szélesebb körben terjed el egy ukrán fejlesztésű harctéri informatika rendszer (egy amolyan harctéri internet), amíg ez nem fedi le a teljes frontot, a Starlink hiánya azonnali és súlyos problémákat jelent.

Na jó, de akkor mi lesz?

Erre a kérdésre csak a mindentudók tudnak biztos választ adni. Mivel rengeteg ismeretlen van, ezért én arra vállalkozok, hogy röviden, három cselekvési változatot vázoljak fel.

A legkedvezőbb cselekvési változat

Az amerikai elnök meggondolja magát és folytatja Ukrajna támogatását mielőtt a hiány érződne a fronton. Mindemellé a későn eszmélő európai hatalmak támogatásai is felfutó trendben van, így Ukrajna az eddigieknél is bővebb támogatást kap. Ebben az esetben „csupán” az ukrán katonai vezetésben kell rendet tenni. Állítólag e téren is van előrelépés, bár saját tapasztalataim szerint, a fejekben a legnehezebb rendet tenni…

A legvalószínűbb cselekvési változat

A támogatásokról a vita elhúzódik azon a ponton túl, hogy már érezhető a hiányuk. Ekkor a már említett három területen az alábbi forgatókönyvek valósulhatnak meg:

• Pénz: Európa kipótolja a hiányzó anyagi erőforrásokat és ezzel így tehát nem lesz gond.

• Hardware: az amerikai technikai eszközök hiánya érződik. A Bradley-k kikopnak, helyettük kevesebb gyalogsági harcjármű bevetést látunk, amelyek miatt kevesebb sikeres ukrán helyi ellenlökés lesz a fronton.
  A sorozatvető tüzérségi rendszerek hiánya is fájó lesz, az orosz logisztika a harcászati/hadműveleti mélységben zavartalanabb lesz, de a fejlődő ukrán drónképesség továbbra is gondokat tud okozni. A hadászati mélységbe is kevesebb csapás érhet el, de az oroszok (amennyiben ésszel csinálják) nem fognak „visszaállni alapra”, mivel az európai beszerzésű cirkálórakéták és ukrán drónok továbbra is fenyegetést jelentenek.

• Hírszerzés: ez összefügg a csapásmérési képesség esetleges hiányaival, hiszen, amiről nem tudunk céladatot szerezni, oda nem tudunk lőni. Röviden: az amerikai támogatás hiánya ezen a téren súlyosan korlátozná az ukrán védelmi harcot, a kombinált erő-eszköz viszony tekintetében kb. egy egységgel javulna a helyzet az oroszok javára. Egyes terepszakaszokon ez döntő lehet, egyes terepszakaszokon ez nem változtatna jelentősen.

A legveszélyesebb cselekvési változat

Ez akkor áll elő, ha az amerikai elnök határozatlan időre megszűnteti a katonai segélyeket és a „Hajlandók koalíciója” sem képes érezhető mértékben pótolni a kisesést. Megmondom őszintén erre látom a legkisebb esélyt, de erre is gondolni kell.

Ebben a háború teljes súlyát Ukrajna viselné, ami sajnos pár héten belül súlyos ukrán harctéri vereségeket jelentene (lásd: 2024. tavasz/nyár Avgyijivkától nyugatra, vagy Velika Novoszilka). Véleményem szerint ez a cselekvési változat tartana időben a legrövidebb ideig, mivel vagy:

1. Az USA belátná, hogy egy gyors orosz győzelem valóban nem érdeke.

2. Ukrajna gyorsan egy előnytelen fegyverszünet aláírására kényszerülne.

Természetesen azt felejtsük el, hogy az orosz haderő el tudná foglalni egész Ukrajnát, vagy akár a Dnyeper folyóig ki tudna jutni annak teljes szélességében. Amennyiben az ukrán haderő tökéletes összeomlása elmarad, úgy az orosz haderőnek Harkiv vagy Dnyipro ostroma is túlságosan nagy falat lenne.

Amire most Ukrajnának szüksége van:

• A pénzért megvehető katonai segítség finanszírozása

• VALÓSÁGOS és kiszámítható ütemterv a beérkező európai haditechnikai eszközökről

• A saját hadászati szintű vezetés reformja, a kiképzés magasabb szintre emelése. Ez a legolcsóbb, ehhez csupán akarat kell, ám ez a legnehezebb, de ezzel nyerhetnek a legtöbbet.

Magyaroroszág és Európa biztonság érdekében, valamint a saját igazságérzetem őszintén remélem, hogy Európa felébred a csipkerózsika álmából is záros határidőn belül olyan katonai képességek birtokosa lesz, amely ismét komolyan vehető nagyhatalommá teszi. Magyarország pedig nem áll a történelem rossz oldalára. Amennyiben e két feltétel közül az egyik nem valósul meg, úgy el leszünk taposva.

Mindez jó eséllyel eldől ezen a héten.