Az elmúlt hónapokban nem véletlenül ritkultak meg a posztjaim. Szinte minden nap leírhattam volna, hogy bizonyos helyeken óriási veszteségek árán az oroszok előrenyomultak pár métert. Szakasznál (max 30 fő) nem nagyobb gyalogos csoportokkal rohamoznak, a rohamok 90%-a sikertelen, de előbb-utóbb sikerül szaturálni egy rendkívül szűk terepszakaszon az ukrán védelmet és így sikerül egy kicsit előrébb nyomulni. Nagyjából egy hét / két focipálya sebességet kell elképzelni, mindezt nem a teljes fronton, hanem egyes hadműveleti súlypontoknál, ahol egy-egy hadosztály a felelős a támadásért. Természetesen ezalatt mindkét fél tüzérsége és – talán még fontosabb – drónos alakulatai is dolgoznak és igyekeznek egymás tüzérségét, harcjárműveit és logisztikáját pusztítani. Ez utóbbit kérem jegyezzük meg, még fontos lesz.
Nem trollkodásnak szánom a kérdést: csak az motoszkál bennem, hogy az egyszerű (köz)katona hogyan tudja ezt az egészet túlélni?
Nyilván a logisztika tesz azért, hogyha esetleg sérül, ki tudják menteni, és ellássák, hogy legyen mindig elég ellátmánya, a felderítés és különféle elhárítás információval szolgál az egysége és a magasabb egysége számára, de mi az egyéni túlélési lehetőség?
Ha rövid, akarok lenni, akkor nem sok. Nyilván logisztikai ellátás úgy ahogy van. De fázol, éhes vagy, jó eséllyel tetves is. Azt szoktam mondani a katonáimnak, hogy ha kimész a harcmezőre, akkor 100%, hogy meghalsz. Ha nem túl hülye a parancsnokod, használható a felszerelésed, jó a kiképzésed, jók a bajtársaid, az ellenség hibázhat, így csökken a halálod esélye. Szóval sok mindentől függ.
Nem trollkodásnak szánom a kérdést: csak az motoszkál bennem, hogy az egyszerű (köz)katona hogyan tudja ezt az egészet túlélni?
Nyilván a logisztika tesz azért, hogyha esetleg sérül, ki tudják menteni, és ellássák, hogy legyen mindig elég ellátmánya, a felderítés és különféle elhárítás információval szolgál az egysége és a magasabb egysége számára, de mi az egyéni túlélési lehetőség?
Ha rövid, akarok lenni, akkor nem sok. Nyilván logisztikai ellátás úgy ahogy van. De fázol, éhes vagy, jó eséllyel tetves is. Azt szoktam mondani a katonáimnak, hogy ha kimész a harcmezőre, akkor 100%, hogy meghalsz. Ha nem túl hülye a parancsnokod, használható a felszerelésed, jó a kiképzésed, jók a bajtársaid, az ellenség hibázhat, így csökken a halálod esélye. Szóval sok mindentől függ.