a remélhetőleg hamarosan megvédendő disszertációm egyik hipotézisét is alátámasztották, miszerint a manőverező hadviselés nem „halt ki”, csupán a kor színvonalának megfelelően rendesen meg kell szervezni (tudom, ez a pont senkit sem izgat rajtam kívül).
Ezt a kérdést orosz harcászati szakértő -Razvedos- is felvetette, azzal a konkluzióval, hogy jelenleg nem tudnak a szüksége szintű koordinációval dolgozni.
A második világháború óta leginkább a védelemnek kedvező műszaki változások történtek - ir pct és légvédelmi rakéták megjelenése - ami hatalmas előnyt ad a védelemnek.
Hozzá kell tenni, hogy szervezetten védekező, jól felkészült csapatok ellen a második világháborúban is ritka volt a sikeres áttörés. A szövetségesek elég sokat szenvedtek Normandiában, mire a Cobra hadműveletben taktikai atomfegyverhez mérhető bombázás sornán sikerült áttörni a Panzer Lehr hadosztály vonalát. Annak ellenére, hogy elsöprő anyagi és légi fölényben harcoltak a szövetségesek, teljesen be tudtak repülni a front fölé, a németek nappal szinte egyáltalán nem tudtak mozogni.
Tehát nincs újdonság, csak újra near peer konfliktus van, nem kecskepásztorok ellen folyik a harc. Manőverező hadviselés csak súlyosan alárendelt erőkkel lehetséges továbbra is. Ez történt most, és az ellentéte tavaly Zaporozzsijában.
Szerintem pont mostanában elég sokakat foglalkoztat h mi kell egy sikeres áttöréshez, szerintem a fél világ és az osszes katonai akadémia és think tank elemez.
Amúgy minden attól függ, hogy ki akar áttörni és hol. Mint láthattuk ebben a háborúban is, néha a jelenlegi erő és technika is elég. Néha meg még ennél több is kevés.
Annyi műszaki kiegészítést tennék még, hogy a 2. VH folyamán a nehéz harckocsik képesek voltak ellenséges tűzben is folytatni a harcot, a pct állásoknam fel kellett fedniük magukat. Ma a Challenger 2 sem képes kiállni a Kornet rakétákat, amivel egy két fős csopor akár 12 km széles, és 6 km mély területet le tud fedni, és kb lehetetlen felderíteni, vagy a területre bemozgását megelőzni.
Én nem vagyok szakértő, de Clancy 1986-os Vörös Viharában már az állt, hogy egy dzsip, két katona rakétákkal elintézhet egy-két tankot, gyorsba visszavonulnak és a következő kanyarban megismétlik.
Azért a C2-ről kiderült, hogy kb az Ariate-t leszámítva a leggyengébb nyugati harckocsi.
Amennyiben elfogadjuk, hogy egy Kornet 1300mm vastag homogén acélpáncélt üt át (ez a hivatalos orosz adat a nem export változatokra) és elfogadjuk az 1990-es években svédek által tesztelt Leopard 2A5 védettsége CE (pl kumulatív) lőszerekkel szemben a teknőn szemből 1257mm a tornyon pedig 1679-1720mm, akkor kijelenthetjük, hogy szemből egy Leopard 2A5-öt kilőni Kornettel csak szerencsés esetben lehet. Ez persze autóskártya szint, de jól jelzi, hogy a modern harckocsikat szemből kumulatív eszközökkel szinte aligalig van esély legyőzni (oldalról más a helyzet, ott gyakorlatilag minden harckocsi kb védtelen). Nem véletlen van az, hogy kifejlesztették a felülről támadó páncéltörő rakétákat és a drónokkal is felülről, vagy oldalról próbálkoznak. Összességében, az, hogy mennyi területet tudnak "lefedni", az attól függ, hogy merről jönnek és milyen típusúak a harckocsik (amúgy a Kornet maximális hatótávolsága csak 8km nem 6 vagy 12km).
A 12 km a 6x2-ből jön, mert két irányba tudnak lőni vele ugye. Tehát egy 6 km sugarú körben. Az elméleti adatok ellenére egyetlen harckocsi sem tudott harctevékenységet folytatni ellenséges tűzben. A terep jellege miatt pont szemből eltalálni stasztikailag nagyon alacsony esélyű, sokkal nagyobb az esély az oldalsó találatra. A homlokpáncélnak inkább csak utcai harcban, vagy úton egymással szembe találkozó járművek esetén van jelentősége, ami marginális ebben a háborúban.
Nem lövöldözünk olyan formában 2 irányba ahogy gondolod, mert, ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgot, akkor a mellső 180 fokban csak ellenség van, így arra lövöldözhetünk, de a hátsó 180 fokban saját erő van, arra még akkor sem lövöldözünk, ha túljutott rajtunk az ellenség.
Igen ez egy kimondhatatlanul nagy leegyszerűsítése a valóságnak, de az alapelv megéréséhez megfelelő
Ilyen fegyverekkel még a saját erők álltal tartott árok közvetlen közelében lévő ellenséges járművekre is lő mindkét fél, számos videón látható volt. Egy elhibázott kornet sokkal kisebb veszélyforrás, mint a harcjárművek közvetlen tüze.
Én csak az első 180 fokot írtam, arra vonatkozik a 2x6 km, ami szintén egyszerűsítés volt. A pct rakéta eléri magától jobbra és balra is 6 km-e előrenyomuló ellenséget, amivel így 12 km szélességet tud lefedni az arcvonalból. Igen, ez nem teljes 12x6 km terület, de a szélesség megvan.
Igen, megroggyant kicsit a logisztika. De az összeomlástól még nagyon messze vannak. Mivel a Krím és Zaporizzsija amúgy sem igényel most túl sok anyagot, így sok közvetlen haszna nincs.
A Krím meg lesz, ahogy eddig is meg volt, amúgy sincs realitása annak, hogy azt drónokon és rakétákon kívül mással támadják az ukránok. A zaporizzsijai szakszt pedig nem csak a Krímen keresztül lehet ellátni, hisz áthalad rajta egy fő vasútvonal is, ami 100%-ban oroszok által ellenőrzött területen halad át. Persze, biztosan kibírják az oroszok nevetés nélkül, hogy a krími logisztikai útvonal "megroggyant kicsit", de korántsem csak az az egyetlen nagy áteresztő képességű logiszikai út.
Ha az ember egyszer túlesett a kezdeti sokkon, akkor addig az oroszok válasza a lassúságától (az abból aradó kisebb-nagyobb pozícióbeli eltérésektől) eltekintve eléggé kiszámítható volt.
Más szóval valószínűtlen, hogy az ukránok ne számítottak volna a kialakuló helyzetre => ne lenne valami terv a folytatásra...
Helló! Tudom, hogy az ég adta egy világon a kutyát sem érdekli a véleményem olyan körökben, ahol doktori disszertációkról döntenek (ez persze teljesen természetes dolog és az lenne a baj, ha nem így lenne), de én is meg voltam róla győződve (és meg is vagyok), hogy nem a manőverező hadviseléssel van baj, hanem azokkal akik művelik. Hisz attól, hogy a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye.
És akkor lenne egy kérdéses. A herszoni hídfő, bár nem volt túl nagy és mélynek sem volt nevezhető, de mégiscsak ott volt Herszon városa (ha más nem), ami egy elég nagy lakott terület. Hogy lehet az, hogy az oroszok nem voltak képesek annyi hadianyagot és minden mást ferlhalmozni a hídfőben, hogy ne legyenek rászorulv az utánpótlásra? Annyira azért nagy volt az a hídfő, hogy annak a kb 30.000 orosznak több hónapra elegendő étel (egy sima garzonban több 1000db MRE-t lehet tárolni és MRE az oroszoknak is van), kötszer és lőszer stb elférjen benne. Például tüzérségi lőszert nem is kellett volna átvinni, hisz a Dnyepper bal partjáról be lehetett volna lőni az egész hídfőt.
Szerintem megválaszoltad mit hozott össze a kurszki művelet. Emellett -szerintem- Kurszknál jelen lévő ukrán erők csak elodázni tudhatták volna a donbasszi hengert mivel az annyira orosz fókusz. Ha emellett további erősítéseket sem tud Moszkva Pokrovszk irányába tenni, akkor szerintem bejött a számítás. S több helyen azt olvasom a tavaszi mozgosítás első alakulatai lassan bevethetőek, tehát ezzel is számolhat Kijev, miszerint a harcedzett csapatok támadnak, védekezni meg hadászatilag egyszerűbb (más kérdés milyen átélni a folytonos rohamokat és umpkat..)
Nyilván ott a B hipotézis hogy kurszki erők mind itt lennének mi lenne, megállítaná-e hamarrabb, csak odázná, ha megáll most mennyi lenne kmben a differencia, de ezt nem fogjuk megtudni.
a remélhetőleg hamarosan megvédendő disszertációm egyik hipotézisét is alátámasztották, miszerint a manőverező hadviselés nem „halt ki”, csupán a kor színvonalának megfelelően rendesen meg kell szervezni (tudom, ez a pont senkit sem izgat rajtam kívül).
Ezt a kérdést orosz harcászati szakértő -Razvedos- is felvetette, azzal a konkluzióval, hogy jelenleg nem tudnak a szüksége szintű koordinációval dolgozni.
A második világháború óta leginkább a védelemnek kedvező műszaki változások történtek - ir pct és légvédelmi rakéták megjelenése - ami hatalmas előnyt ad a védelemnek.
Hozzá kell tenni, hogy szervezetten védekező, jól felkészült csapatok ellen a második világháborúban is ritka volt a sikeres áttörés. A szövetségesek elég sokat szenvedtek Normandiában, mire a Cobra hadműveletben taktikai atomfegyverhez mérhető bombázás sornán sikerült áttörni a Panzer Lehr hadosztály vonalát. Annak ellenére, hogy elsöprő anyagi és légi fölényben harcoltak a szövetségesek, teljesen be tudtak repülni a front fölé, a németek nappal szinte egyáltalán nem tudtak mozogni.
Tehát nincs újdonság, csak újra near peer konfliktus van, nem kecskepásztorok ellen folyik a harc. Manőverező hadviselés csak súlyosan alárendelt erőkkel lehetséges továbbra is. Ez történt most, és az ellentéte tavaly Zaporozzsijában.
Szerintem pont mostanában elég sokakat foglalkoztat h mi kell egy sikeres áttöréshez, szerintem a fél világ és az osszes katonai akadémia és think tank elemez.
Amúgy minden attól függ, hogy ki akar áttörni és hol. Mint láthattuk ebben a háborúban is, néha a jelenlegi erő és technika is elég. Néha meg még ennél több is kevés.
Razvedos véleményével egyetértek. Lehetséges csak iszonyatos fölény kell hozzá. Amit viszont koránt sem lehetetlen összehozni.
Annyi műszaki kiegészítést tennék még, hogy a 2. VH folyamán a nehéz harckocsik képesek voltak ellenséges tűzben is folytatni a harcot, a pct állásoknam fel kellett fedniük magukat. Ma a Challenger 2 sem képes kiállni a Kornet rakétákat, amivel egy két fős csopor akár 12 km széles, és 6 km mély területet le tud fedni, és kb lehetetlen felderíteni, vagy a területre bemozgását megelőzni.
Én nem vagyok szakértő, de Clancy 1986-os Vörös Viharában már az állt, hogy egy dzsip, két katona rakétákkal elintézhet egy-két tankot, gyorsba visszavonulnak és a következő kanyarban megismétlik.
2022 tavaszán valami ilyesmi történt.
Azért a C2-ről kiderült, hogy kb az Ariate-t leszámítva a leggyengébb nyugati harckocsi.
Amennyiben elfogadjuk, hogy egy Kornet 1300mm vastag homogén acélpáncélt üt át (ez a hivatalos orosz adat a nem export változatokra) és elfogadjuk az 1990-es években svédek által tesztelt Leopard 2A5 védettsége CE (pl kumulatív) lőszerekkel szemben a teknőn szemből 1257mm a tornyon pedig 1679-1720mm, akkor kijelenthetjük, hogy szemből egy Leopard 2A5-öt kilőni Kornettel csak szerencsés esetben lehet. Ez persze autóskártya szint, de jól jelzi, hogy a modern harckocsikat szemből kumulatív eszközökkel szinte aligalig van esély legyőzni (oldalról más a helyzet, ott gyakorlatilag minden harckocsi kb védtelen). Nem véletlen van az, hogy kifejlesztették a felülről támadó páncéltörő rakétákat és a drónokkal is felülről, vagy oldalról próbálkoznak. Összességében, az, hogy mennyi területet tudnak "lefedni", az attól függ, hogy merről jönnek és milyen típusúak a harckocsik (amúgy a Kornet maximális hatótávolsága csak 8km nem 6 vagy 12km).
A 12 km a 6x2-ből jön, mert két irányba tudnak lőni vele ugye. Tehát egy 6 km sugarú körben. Az elméleti adatok ellenére egyetlen harckocsi sem tudott harctevékenységet folytatni ellenséges tűzben. A terep jellege miatt pont szemből eltalálni stasztikailag nagyon alacsony esélyű, sokkal nagyobb az esély az oldalsó találatra. A homlokpáncélnak inkább csak utcai harcban, vagy úton egymással szembe találkozó járművek esetén van jelentősége, ami marginális ebben a háborúban.
Nem lövöldözünk olyan formában 2 irányba ahogy gondolod, mert, ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgot, akkor a mellső 180 fokban csak ellenség van, így arra lövöldözhetünk, de a hátsó 180 fokban saját erő van, arra még akkor sem lövöldözünk, ha túljutott rajtunk az ellenség.
Igen ez egy kimondhatatlanul nagy leegyszerűsítése a valóságnak, de az alapelv megéréséhez megfelelő
Ilyen fegyverekkel még a saját erők álltal tartott árok közvetlen közelében lévő ellenséges járművekre is lő mindkét fél, számos videón látható volt. Egy elhibázott kornet sokkal kisebb veszélyforrás, mint a harcjárművek közvetlen tüze.
Én csak az első 180 fokot írtam, arra vonatkozik a 2x6 km, ami szintén egyszerűsítés volt. A pct rakéta eléri magától jobbra és balra is 6 km-e előrenyomuló ellenséget, amivel így 12 km szélességet tud lefedni az arcvonalból. Igen, ez nem teljes 12x6 km terület, de a szélesség megvan.
Akkor döntsük már el, hogy 6km sugarú körről vagy 6km sugarú félkörről beszélünk, mert te egyértelműen 6km sugarú körről kezdtél el beszélni.
Az, hogy milyen közelre lősz vele a saját vonalaidtól pedig túlmutat az egyszerű technikai paraméterek adta lehetőségeken.
Mi a helyzet a Krímben?
Az iho.hu írta, hogy az ukránok kilőtték az utolsó nagy orosz üzemanyagszállító kompot is.
Egy időre az amúgy is csökkentett kapacitással működő kercsi vasúti hídon is leállt a forgalom.
Igen, megroggyant kicsit a logisztika. De az összeomlástól még nagyon messze vannak. Mivel a Krím és Zaporizzsija amúgy sem igényel most túl sok anyagot, így sok közvetlen haszna nincs.
A Krím meg lesz, ahogy eddig is meg volt, amúgy sincs realitása annak, hogy azt drónokon és rakétákon kívül mással támadják az ukránok. A zaporizzsijai szakszt pedig nem csak a Krímen keresztül lehet ellátni, hisz áthalad rajta egy fő vasútvonal is, ami 100%-ban oroszok által ellenőrzött területen halad át. Persze, biztosan kibírják az oroszok nevetés nélkül, hogy a krími logisztikai útvonal "megroggyant kicsit", de korántsem csak az az egyetlen nagy áteresztő képességű logiszikai út.
Ha az ember egyszer túlesett a kezdeti sokkon, akkor addig az oroszok válasza a lassúságától (az abból aradó kisebb-nagyobb pozícióbeli eltérésektől) eltekintve eléggé kiszámítható volt.
Más szóval valószínűtlen, hogy az ukránok ne számítottak volna a kialakuló helyzetre => ne lenne valami terv a folytatásra...
Én is ebben bízok.
Helló! Tudom, hogy az ég adta egy világon a kutyát sem érdekli a véleményem olyan körökben, ahol doktori disszertációkról döntenek (ez persze teljesen természetes dolog és az lenne a baj, ha nem így lenne), de én is meg voltam róla győződve (és meg is vagyok), hogy nem a manőverező hadviseléssel van baj, hanem azokkal akik művelik. Hisz attól, hogy a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye.
És akkor lenne egy kérdéses. A herszoni hídfő, bár nem volt túl nagy és mélynek sem volt nevezhető, de mégiscsak ott volt Herszon városa (ha más nem), ami egy elég nagy lakott terület. Hogy lehet az, hogy az oroszok nem voltak képesek annyi hadianyagot és minden mást ferlhalmozni a hídfőben, hogy ne legyenek rászorulv az utánpótlásra? Annyira azért nagy volt az a hídfő, hogy annak a kb 30.000 orosznak több hónapra elegendő étel (egy sima garzonban több 1000db MRE-t lehet tárolni és MRE az oroszoknak is van), kötszer és lőszer stb elférjen benne. Például tüzérségi lőszert nem is kellett volna átvinni, hisz a Dnyepper bal partjáról be lehetett volna lőni az egész hídfőt.
Imádom az első bekezdésedet.
A herszoni hídfővel kapcsolatban is hasonlót érzek. Nem készültek fel rendesen, aztán amikor baj lett, már késő volt.
Nyugodtan lehet a dissszertáció címe az első bekezdés utolsó mondata (nem fogok plágiummal gyanúsítani). 😉
Szerintem megválaszoltad mit hozott össze a kurszki művelet. Emellett -szerintem- Kurszknál jelen lévő ukrán erők csak elodázni tudhatták volna a donbasszi hengert mivel az annyira orosz fókusz. Ha emellett további erősítéseket sem tud Moszkva Pokrovszk irányába tenni, akkor szerintem bejött a számítás. S több helyen azt olvasom a tavaszi mozgosítás első alakulatai lassan bevethetőek, tehát ezzel is számolhat Kijev, miszerint a harcedzett csapatok támadnak, védekezni meg hadászatilag egyszerűbb (más kérdés milyen átélni a folytonos rohamokat és umpkat..)
Nyilván ott a B hipotézis hogy kurszki erők mind itt lennének mi lenne, megállítaná-e hamarrabb, csak odázná, ha megáll most mennyi lenne kmben a differencia, de ezt nem fogjuk megtudni.