Előbb egy szolgálati közlemény
Egy bátor vagy botor kísérletbe kezdtem és többek bíztatására elindítottam a YouTube csatornámat. Az első videómban a Vuhledari csatát körül járva, az orosz súlypontáthelyezéses támadási módszert mutatom be, amilyen alaposan csak lehet. Angolul tudók előnyben. Ettől függetlenül a substack maradni fog. És akkor most vissza a címben megjelölt témához.
Hadműveleti helyzet október elején
Amikor legutóbb írtam a kurszki kiszögellésről, akkor egy orosz támadás ellen végrehajtott ukrán ellencsapásról volt szó. Az azóta eltelt egy hónapban világossá vált, hogy az oroszoknak sikerült megerősíteni a jelenlétüket a Szejm folyótól délre és az ún. „Gluskovoi-négyszögben” nem sikerült felmorzsolni az ukránoknak az orosz erőket.
Az oroszok ebben az egy hónapban tovább támadtak az ukrán kiszögellés nyugati vállánál kelet felé. Jelenleg ez az egyetlen része a teljes frontnak, ahol manőverező hadviselés zajlik, és mint ilyen számtalan érdekes dolgot enged megvizsgálni.
2024. nyara óta az oroszok egyre többször próbálkoznak szakasz és század szintű kötelékekkel végrehajtott támadásokkal, de jellemzően inkább a déli frontszakaszokon. Mivel azonban a kurszki kiszögellésben még nem alakult ki a szenzorokkal telített harcmező, így itt is megpróbálták. A kiszögellésben lévő ukrán csapatok a haderő jobb alakulatai közül valók. Emiatt nem meglepő, hogy ők számtalan helyi ellenlökést végrehajtva védekeznek, ami magas szintű katonai szaktudásról tesz tanúbizonyságot. Mindezt az teszi lehetővé, hogy nincsenek kiépített állások, ellenben a terepen sűrű a vegetáció, így a drónok és rejtett figyelők láncából álló peremvonal mögött egy álcázott terepszakaszról előrevont mozgó tartalékok ellelökéseivel tudnak védekezni. Azaz ún. mozgó védelmet valósítanak meg itt az ukránok.
Az eggyel ezelőtti orosz támadás
Az oroszok október 11-én hajtottak végre egy nagyobb támadást. A támadás egyértelmű célja a Ziljonij Silah (OBJ Z) nevű falucska volt. OBJ Z jelentőségét az adja, hogy a manőverezési lehetőségek itt egy század méretű mozgási folyosó méretűre szűkülnek, értsd: egy fojtópontról van szó, aminek a birtoklása hadműveleti szintű előnyt jelent. Ehhez először egy előkészítő csapásként el kellett foglalni Ljubimovka falut (OBJ L), valamint OBJ Z elfoglalása nem valósulhat meg az azt ellenőrző uralgó magaslat (OBJ N) tűzzel való lefogása és esetleges elfoglalása nélkül. Ezt a bonyolult feladatot a már régóta itt harcoló orosz 155. Önálló Gárda Tengerészgyalogos Dandár egy század erejű köteléke kapta feladatba.
A 155. ö.g.tgy.dd. jelenléte önmagában érdekes. Az világos, hogy ennyi idő alatt, ilyen heves harctevékenységben egy ekkora egység már többször felmorzsolódott volna. Az, hogy még mindig jelen vannak a harcmezőn, azt jelenti, hogy folyamatos erősítésekkel és át-/alárendelésekkel tartja fenn az erejüket az orosz hadvezetés, míg a dandár parancsoka és törzse folyamatosan működő vezetési elemként egyre több tapasztalatot szerez a környéken vívott harcban.
Az október 11-13-i műveletek feltételezett vázlata
A támadás tehát október 11-én indult meg. A fő csapás mindkét szárnyán kisegítő csapásokat hajtottak végre, valószínűleg birtokba vették OBJ L-t és ezt követően hajtották végre a fő csapást. Az ukránok ezt a csapást azonban idő előtt felderítették és az érintett irányban védekező erőkkel felszámolták. Az oroszok a nyomást 12-én is fenntartották, így az ukránok kénytelenek voltak az állítólag a helyszínre átvezényelt 47. gl.dd. egy zászlóalját is bevetni, valamint a kiszögellés északkeleti részén lerövidíteni az arcvonalat. Az ukránok ezen sikerét az a közvetett bizonyíték is alátámasztja, hogy az oroszok október 15-én megismételték ugyanezt a támadást, hasonlóan csekély sikerrel.
Az áttörés és az ellencsapás
A kurszki kiszögellés felszámolására az oroszok állítólag 40-50.000 főt vontak össze, az ukrán haderő oroszországi jelenlétének megszüntetése kiemelt fontossággal bír. Ennek megfelelően a kurszki kiszögellés derekát célzó támadásokat nem adták fel. Október 17-én a 106. Gárda VDV Hadosztály több kisegítő csapást hajtott végre észak felől, ezzel elvonva az ukrán 95. Légiroham Dandár (lr.dd.) erőit attól, hogy besegítsenek dél felé.
Ezzel párhuzamosan a 155.ö.g.tgy.dd. ismét egy század erővel támadott OBJ Z felé, amelyet sikerült is elfoglalni. A közeli feladat teljesítése után tovább támadtak a – nomen est omen – tovább támadási irány felé, amely ebben az esetben Malaja Lohnya városka volt. A tovább támadási irány felé vezető mozgási folyosót azonban OBJ N irányából tűz és megfigyelés alatt lehetett tartani. Az ukránok ezt használták ki és végig tudomásuk volt az orosz erők mozgásáról. Az orosz 106. g.vdv.ho. erőinek kisegítő csapása elől Kremjanoje irányából kitérő ukrán 95. lr.dd. erőit (és valószínűleg a 33. roham zászlóalj egyes alegységeit is) átcsoportosították és az áttörés elreteszelésére vetették be. Az ukránok egy ellencsapást hajtottak végre több lépcsőben. A terep és a nyílt források szerint jelen lévő erők alapján arra következtetek, hogy szemből tűzzel megállították az áttört orosz erőket és az oldalukba végrehajtott csapásokkal megsemmisítették őket.
Ezzel egyidőben az áttörést támogatandó az oroszok észak felől is folytatták a támadásokat. Egy gépesített lövész szakasszal végrehajtott támadást azonban a már említett módon – rejtett állásból előrevont tartalékokkal – a 95. lr.dd. erői megsemmisítettek.
Az október 17-i műveletek manővereinek feltételezett vázlata
Következtetések
Az október 17-i orosz harcászati szintű áttörés következtében sikerült összébb szorítani a kurszki kiszögellést. Bár ennek az írásnak nem témája, de ezen eseményekkel egyidőben az oroszok folyamatosan nyomás alatt tartották a kiszögellés keleti szárnyát is.
Azonban a bemutatott műveletek során egyértelműen megfigyelhettük, hogy az orosz haderő továbbra sem képes a szárazföldön a sikeres manőverező hadviselés megvívására. Ennek az elsődleges okai a vezetési rendszerben keresendők. Erről később lehet, hogy fog készülni egy YT videó, mivel egy hosszabb, elemzősebb anyag, így nem terhelném a kedves olvasókat 20 A/4-es oldallal...
Ami a kurszki kiszögelléssel kapcsolatban fontos, hogy az október közepi műveletek eredményeképp az oroszok ugyan összébb szorították azt, de a peremvonal mostanra olyan tereptárgyak mentén fut, amelyek a védő dolgát könnyítik meg: vízfolyás, dombgerinc, beépített terület, fojtópontok. Ezen túl, a jelenleg a kiszögellésben lévő ukrán erők jelentős vezetési fölényben vannak az oroszok felett. Annak ellenére, hogy az oroszok nagyjából 5-szörös számbeli fölényben vannak, a kedvező terep és s vezetési fölény, valamint a várhatóan érkező sáros időszak miatt jó esély van arra, hogy az ukránok idén még fenn tudják tartani a kiszögellést. Mondjuk, hogy ennek mennyi értelme van a háború egészére nézve, az már egy másik kérdés...
Helló!
Nem lehet az az értelme, hogy itt 10-15.000 ukrán tart fel 40-50.000 oroszt és ilyen arányt máshol nem tudnak létrehozni? Az orosz haderő Ukrajnában mára létszámfölényben van, de nem négy vagy ötszörös túlerőben, hanem "csak" 20-30%-al nagyobb az élőerő fölénye . Tehát semmi más értelme nincs neki (szigorúan harcászati/haászati értelemről és nem politikairól/kommunikációsról előnyről beszélek), csak annyi, hogy más frontszakaszokhoz képest kevése emberrel sok embert tudnak lekötni, ezzel csökkentve az egyéb területekre nehezedő nyomást.
Hogy mennyire értelme van ukrán szemszögből a kiszögellés fenntartásának (vagy egyáltalán az egész kurszki támadásnak) az szerintem nem csak hadászati, hanem politikai kérdés is. ( Persze az meg egy másik érdekes kérdés, hogy mennyire jó ötlet a hadászati érdek alárendelése politikai céloknak ... vagy inkább úgy mondanám: egymással esetleg ellentétes politikai céloknak... )