Nagy a baj délen

Ez most egy rövid anyag lesz kevesebb magyarázattal, mivel a helyzet súlyossága sajnos megköveteli. Tervben van egy bővebb anyag is, ha lesz rá idő.

Vuhledar október eleji eleste után (akit érdekel, itt hosszabban informálódhat róla), úgy tűnt, hogy a műveleti tempó „visszaáll alapra”. Ennek egyik lehetséges oka volt, hogy az ukránok összesen kb. két dandárnyi erősítést küldtek a Velika Novoszilka – Kosztyantyinyivka terepszakaszra. Ezt már ekkor is furcsállottam, hiszen a helyi erőviszonyokat mindez alapvetően nem befolyásolta. Az oroszok súlypontáthelyezéses támadási módszerét, ill. a vezetési rendszerük korlátait ismerve azonban valószínű volt, hogy egy újabb támadást készítenek elő.

Október 12-től kezdve ismét több apróbb, harcászati szintű támadást indítottak kelet felől a Vuhledar – Kosztyantyinyivka vonalon, ezáltal az ukrán erőforrásokat ide vonva.

Majd október 24-én szinte megismételték a szeptember 22-i támadásukat, csak nagyobb léptékben. Az oroszok a klasszikus döntő támadás négy elemét igyekeznek megvalósítani jelenleg is a Velika Novoszilka – Sahtarszke – Jaszna Poljana – Novoukrajinka – Kosztyantyinopolszke – Bohojavlenka terepszakaszon. Ez a négy fázis a betörés, áttörés, siker kifejlesztése, üldözés.

Október 24-én a 40. Tengerészgyalogos Dandár (tgy.dd.) Zolota Nyiva falunál betörés helyett egyből áttörést ért el. A felvételek tanúsága szerint harckocsikkal megerősített gépesített lövész szakasz és század méretű kötelékekben mozogtak. Az ukrán védelem Zolota Nyiva környékén a jelek szerint nem volt elég erős (pedig szeptember vége óta lett volna lehetőség ásni és aknásítani…) így az oroszok egyből áttörést értek el, tehát átléptek a második fázisba.

A második fázis, ha lehet még inkább klasszikus volt, hiszen egy gépesített lövész alakulatot követve, második lépcsőben egy harckocsizó alakulatot vetettek be. Az oroszok képesek voltak végrehajtani a peremvonalban lévő erőik átcsoportosítását és az eddig súllyal Vuhledar körül lévő 5. Önálló Gárda Harckocsidandárt (ö.g.hk.dd.) 10 km-rel nyugatabbra dobták.

Azonban mielőtt az áttörést tovább szélesítették volna, még egyszer áthelyezték a hadműveleti méretű műveletük súlypontját Bohojavlenka térségébe és itt is elértek egy harcászati szintű áttörést.

Az ukrán védelem teljes szétzilálása után október 25/26-án vetették be az áttörés kiszélesítése és a siker kifejlesztése céljából az 5. ö.g.hk.dd-t. A támadás jelenleg csak harcászati szintű sikert ért el, de elfoglalták Jaszna Poljana falut, ezáltal elvágták a Velika Novoszilka – Kosztyantyinopolszke utat. Mindez egyértelműen azt jelenti, hogy az oroszok igyekeznek átlépni a siker kifejlesztése fázisba. Ebben a fázisban a támadó arra törekszik, hogy a védő számára kényelmetlen helyen lévő objektumokat foglaljon el (pl. közlekedési csomópontok, uralgó magaslatok), ezáltal a támadó sikereinél nagyobb méretű visszavonulásra kényszeríteni a védőt.

Az október második felében végrehajtott műveletek vázlata

Jelenleg a magyarok számára különösen fontos 128. Hegyivadász Dandár viseli a harcok súlyát ukrán részről, a harcok a PL A ENY-vel jelzett vonalon folynak. A védelemnek ilyenkor igyekezni kell a gyorsan mozgó támadó alegységekre lesállásokat végrehajtani, drónokkal támadni a logisztikát, valamint a terep értékelését követően felismert kulcsfontosságú terepszakaszokat körömszakadtáig védeni. Azonban a 128-as, legyen akármilyen jó alakulat, erre egyedül kevés. Amennyiben a siker kifejlesztése fázisban is győzelmet aratnak az oroszok és elérik a PL B ENY-vel jelzett vonalat, úgy az egész délkeleti frontszakasz stabilitása veszélybe kerül.

Az ukránoknak, ha valódi győzelmi tervet akarnak összerakni, azonnal meg kell kezdeni az alábbiakat:

• a posztszovjet métely eltávolítása a haderő szervezeti kultúrájából,

• a törzstisztek és parancsnokok tudásának jelentős fejlesztése,

• hadműveleti szintű vezetési elemek létrehozása és ezek felöltése a már valóban bevált dandárparancsnokokkal és törzstisztekkel, mert a régi komcsi tisztek nem jók,

• a logisztikai rendszer egységesítése és hadműveleti szintű koordinációja (ne forduljon olyan elő, hogy van lőszer, de nem jut el időben a frontra),

• az alapvető harcbiztosítási tevékenységek (álcázás, erődítés, közelbiztosítás) sulykolása már az egyén szintjén.

Ezek nélkül csak további súlyos és elkerülhető vereségek várhatóak.