Videóelemzés erős korlátokkal

Az előző írásomban beígért sorozat természetesen hamarosan folytatódik, azonban ez a mostani olyan érdekes, hogy fontosnak tartottam megszakítani a sorozatot.

Ebben az írásban az alábbi linken látható videóval foglalkozom. Először is köszönetet kell mondanom Zeöld Zsombornak, aki elküldte nekem. A videó az ukrán 54. Gépesített Lövészdandár (gl.dd.) K-2 Lövész zászlóalj YT csatornájára 2024.03.20-án került fel. A videóból nem derül ki, de nagy valószínűséggel egy március eleji/közepi eseménysort mutatnak be.

Mielőtt jobban belemerülnénk, fontos leszögeznem pár dolgot. A jelenleg is folyó orosz-ukrán háború egyedülálló abból a szempontból, hogy a világhálón szinte valós időben követhetjük az eseményeket.

Ezeknek a videóknak azonban hátrányaik is vannak. Először is, természetesen általában a feltöltő szája íze szerint interpretálja a valóságot. Továbbá nem tudjuk, hogy mi történt az első képkocka előtt, az utolsó képkocka után és a kamerák látószögén kívül, így a teljes harcászati helyzetet nem szabad csupán ilyen videók alapján rekonstruálni. Továbbá azt is fontosnak tartom leszögezni, hogy véletlenül sem állítom, hogy okosabb vagyok, mint a felvételen szereplők akármelyike, épp ellenkezőleg.

Ezeket a korlátokat kérem, hogy tartsuk észben, így van esélyünk nem messzemenő, de releváns következtetéseket levonni.

Az 54. gl.dd. K-2 lz. jelenleg Sziverszktől keletre Verhnokamjankánál harcol szoros együttműködésben a 118. Területvédelmi Dandár (tv.dd) erőivel. Ez már önmagában érdekes, hiszen a háború káoszában a legritkább esetben valósul meg az alegységek és egységek tisztán elkülönülő alkalmazása, a harc pillanatnyi szükségszerűségei szerint mindkét fél ad-hoc jelleggel hoz létre csoportosításokat. Ez persze megnehezíti a hozzám hasonló standardizált katonai gondolkodással „megáldott” figyelők helyzetét, de nyilván ez a szempont mellékes. Nagy valószínűséggel a K-2/54. lz. a 118. tv.dd. alárendeltségében harcol és az adott műveleti terület egyik legerősebb alegysége.

A videóban a zászlóalj harcvezető központjának (tactical operations center = TOC) egy szűk szegletét láthatjuk. A TOC az a szervezeti eleme a törzsnek, amely a korábban megtervezett, parancsnok által jóváhagyott feladatot levezényli. Durva példával élve, a zeneszerző a parancsnok, a TOC a karmester. A TOC főnöke a harcvezető tiszt, aki az előre meghatározott keretek között, a parancsnok szándékával összhangban akár apróbb döntéseket is hozhat, de a legfontosabb feladata a korábban kiadott parancs végrehajttatása a zászlóalj alárendelt alegységeivel.

A képen legtöbbször a harcvezető tiszt látható (nincs kiírva, de a viselkedéséből egyértelmű), ő a szakállas, hosszúkás arcú férfi. Mellette, a kamerától kicsit távolabb ül egy kerekebb arcú férfi, aki a viselkedésből ítélve a tűztámogatásért felelős tiszt. Ezen bevezető után nézzük magukat az eseményeket.

2:16: a támadó orosz oszlop eltéved. Ez minden haderőben előfordul, innen látszik, hogy olyan basic skillek továbbra is fontosak, mint a tájékozódás terepen. Egy „begombolkozott” harckocsiban ülve igen nehéz tájékozódni, de megvannak hozzá az eskzözök. Léteznek már a telefonos navigációs appokhoz hasonló harctéri szoftverek, de ezek nélkül is megoldható a navigáció, a kiképzés során meg kell tanulni.

2:41: az első gránát, amely becsapódik. Nem tudni, hogy az igényléstől számítva mennyi idő telt el (a videó 30 másodperce nem mérvadó a vágások miatt). Elsőre egész szép közel csapódik be, de ebből is látszik, hogy milyen nehéz egy egyes célt eltalálni.

2:53: azt mondják, hogy 100 mm-es páncéltörő ágyúval lőttek (Rapira MT-12). Rendkívül érdekes, hogy ilyet még használnak. Viszont, ha jobban belegondolunk, akkor végülis, könnyű elrejteni, zavarvédett, hatásos, miért ne...

3:00-4:00: a TOC jól láthatóan ideges, mert lassan érkezik a tűzcsapás. Itt muszáj megjegyeznem, hogy az előre tervezett tüzek kiváltásához is kell pár perc, míg az előre nem tervezett tüzekhez még több. Ezen kiképzéssel lehet segíteni, de egy ilyen stresszes helyzetben minden másodperc heteknek tűnik.

4:17: rádión jelentik, hogy az egyik dórnjukat leszedték. Nagy valószínűséggel EW eszközökkel zavarták le az égről az oroszok.

4:31: ha már drónok. Az egész videó egyik – számomra – legmegrázóbb újdonsága. A felvételen megjelenő felirat szerint az aknákat közvetlenül az orosz támadás előtt szárazföldi és légi drónok rakták le.

5:48: túl sok infó jött be a rádión, szólt is a harcvezető tiszt (a szakállas, aki az előtérben van), hogy ne forgalmazzanak most. Ez tipikus jelenség, ezen a híradó rendszer tökéletes üzemeltetése is csak részben tud segíteni. Ha stressz van, akkor mindenki a rádióba ordibál.

6:16: a tűztámogató tiszt előre megmondja, hogy merre fognak menni az oroszok, mert pontosan ismeri a terepet. Na ez igen, szép munka. Ez komoly katonai szaktudást feltételez, mert ismerni kell a terepet, a terepelemek hatásait az ellenségre és az ellenség jellemző tevékenységét.

6:48: itt jelenik meg a felirat, hogy két dandár (54. és 118.) alegységeinek közös művelete volt. Ezt amúgy az teszi lehetővé, hogy kellően ledelegálták a döntési jogköröket és a K-2/54. lz. simán kérhet segítséget egy másik dandár drónosaitól. Ezt az együttműködést egyszerűsíti, hogy ha a 118. tv.dd. parancsnoka előzetesen felmérte a helyzetet és felismerte, hogy ebben az időszakban a K-2/54. lz-nak segítségre lesz szüksége és megerősítő erőként ideiglenesen alájuk rendelte a szóban forgó drónos alegységet.

7:20 nem érik el rádión a drónt, vagy valami technikai probléma adódik. A harcvezető központ úgy dönt, hogy akkor az aknavetővel tüzelnek. Először is rendkívül kellemes érzés harcvezető tisztként, hogy ennyi lehetőségük van. Azonban ez egy másik, ennél sokkal fontosabb jelenségre is rávilágít. Az invázió elején alkalmazott orosz katonai döntéshozatali rendszer sok tekintetben változott, azonban az a tulajdonsága megmaradt, hogy az előre kiadott parancstól (pl. ebben az időszakban ezt a tűzcsapást ennek a konkrét drónos alakulatnak kell végrehajtania) csak az azt kiadó parancsnok engedélyével lehet eltérni. Ebben a konkrét esetben pl. ha nem érik el a drónt, akkor a két alegység (118. tv.dd. drónos alegysége és a K-2/54.lz.) szolgálati újtának találkozásánál lévő parancsnok (a 118. tv.dd. pk.) engedélyezhetné, hogy ne a drón, hanem az aknavető mérje a csapást. Ez a videóban vágás nélkül látható egy-két perc helyett simán 10-15 perc időt is elvenne.

Ehelyett a videóban látható ukrán vezetési rendszer (ami erősen épít a „mission command”-ra) lehetővé teszi, hogy a nem alárendelt, de megerősítésképpen kapott erőkkel az adott felelősségi területért felelős parancsnok rugalmasan rendelkezzen egészen addig, amíg az eredeti parancsnoki szándéknak megfelelően cselekszik.

Ezeket a dolgokat tartottam fontosnak kiemelni, hasznos és illusztratív betekintést nyújtott egy ilyen „egyszerű” védelmi harcfeladat bonyolultságába.